|
Budapest XVII. kerülete
Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. (Gúnyneve Rákosborzasztó, utalásként erre a távolságra). Újabban a kerületet összefoglaló néven Rákosmentének is nevezik.
Története
1950. január 1-jén jött létre, amikor több addig önálló települést (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy) Budapesthez csatolták. A családi házas - kertes jellegű kerület lakossága az 1970-es - 80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltást követően a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is.
Fekvése
* Északon a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton Budapest XVIII. kerülete, míg keleten a városhatár határolja. Budapesten kívül a közvetlen környéken van Ecser, Maglód, Nagytarcsa, Pécel.
* Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. A pesti oldal legmagasabb pontja, az Arany-hegy (243 méter), is itt található, Rákoscsaba és Rákoskert határán.
* A főváros legnagyobb kerülete, 54,8 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek.
* A Ferihegyi repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a Ferihegy 2 kifutópályája részben e kerület területén található.
* A kerület területén folyik át a Rákos-patak.
Kerületrészek
A kerület ma kilenc részre tagozódik, ezek:
* Régiakadémiatelep
* Akadémiaújtelep
* Rákoscsaba
* Rákoscsaba-újtelep
* Rákoshegy
* Rákoskeresztúr
* Rákoskert
* Rákosliget
* Madárdomb
Közlekedés
Gépjárművel
A kerület központját leggyorsabban a Hungária körút-Kőbányai út-Jászberényi út (később Pesti út néven), az Örs Vezér Terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)-Bökényföldi út-Cinkotai út, vagy a Fehér út-Élessarok-Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) vagy a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel befelé, késő délután kifelé kell nagy torlódásra számítani. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út visz be a kerületbe. Az M0-ás tervezett nyomvonala a kerület keleti végei mellett halad.
A kerületközpont a Pesti út - Csabai út - Ferihegyi út találkozásánál levő ún. Elágazás (becenevén Elág). A kerületben közlekedő legtöbb autóbuszjárat érinti vagy itt van a végállomása.
Busszal
A főváros belső kerületei felől az Örs vezér térről, a Kőbánya-Kispest metróvégállomásról, vagy Pestszentlőrincről induló autóbuszokkal lehet a leggyorsabban kijutni a kerületbe.
A belvárosból nappal a 61, 61E, 76, 176 (Örs Vezér Tere), 62 (Kőbánya városközpont), 98, gyors 98, Keresztúr busz (Kőbánya-Kispest), 80 (Pestszentlőrinc), éjjel a 911, 921, 956, 980-as buszokkal lehet kijutni a kerületbe.
A kerületen belül közlekedő buszoknak is az 'Elág' a kiindulópontja: a 69A és a 161-es Rákoscsaba, a 180-as és a198-as Rákosliget és Rákoscsaba-újtelep, a 162-es és a 297-es Rákoscsabán keresztül Rákoskert, éjjel a 997-es Rákoscsaba és Rákoshegy, a 998-as Rákosliget és Rákoscsaba-újtelep felé közlekedik.
Az elágazásról lehetőség van Pécel felé továbbutazni nappal a 69-es, éjjel a 969-es busszal.
A szokásos évi metrófelújítás idején (nyáron) ideiglenes jelleggel jár a 161E jelzésű gyorsbusz, mely a Blaha Lujza térről indul, és 3 megálló (Keleti pu, Népstadion, Örs Vezér Tere) után érkezik Rákoskeresztúr-városközpontba (az 'Elágra').
Vasúton
A kerület északi részein halad keresztül a Budapest - Hatvan - Miskolc, a déli részen pedig a Budapest - Újszász - Szolnok vasútvonal.
A kerületben 6 vasútállomás található, melyből öt ( hatvani vonalon Rákosliget, Rákoscsaba-újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert ) a Keleti pályaudvarról Gödöllőre, Hatvanba, vagy Szolnokra óránként kétszer induló személyvonatokkal 20-30 perc alatt elérhető. A 6., rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újramegnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években.
Látnivalók
* Merzse-mocsár (természetvédelmi terület)
* Rákos-patak
* Podmaniczky-Vigyázó kastély, Rákoskeresztúr
* Csekovszky Árpád műveinek állandó kiállítása
* Rákoscsabai Strandfürdő
* Bartók Béla egykori otthona Rákoshegyen
* Helytörténeti Gyûjtemény
* Bogáti-Hajdú villa
Kultúra, művészet
* Ascher Oszkár Színház ( Rákoskerti Művelődési Házban )
* Gózon Gyula Kamaraszínház
* Erdős Renée Ház
* Dózsa György Művelődési Ház
* Csekovszky Árpád Művelődési Ház
* Rákoskerti Művelődési Ház
* Csigaház (Rákoscsabai Közösségi Ház)
* Rákoshegyi Közösségi Ház
Média
A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) van. A kerületi önkormányzat havilapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik. (Rákosmenti Miújság, Helyi Hírek, Tizenhetedik, Rákosvidék stb.)
Köztéri szobrok
* A nulla kilométerkőnek 1953-ban új szobrot emeltek. Molnár László alkotása távolba néző munkást ábrázolt. A kétméteres mészkőszobrot 1974-ben áthelyezték a kerületbe, a Szabadság út és Baross út sarkára.
Rákosliget
Rákosliget egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része. Lakói röviden Ligetnek nevezik.
Története
A 20. század kezdetén a Munkásbiztosító Pénztár fogott munkáslakás-építésbe a Rákoskeresztúrhoz tartozó, gyéren lakott területen. Az alapító munkások azonban nem bírták a telekvásárlással és az építkezésekkel járó tetemes költségeket, és a biztosító sem volt képes ebben az időben hitelekkel áthidalni a tőkehiányt. A telkeket és házakat így köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők szerezték meg. A gyorsan fejlődő település 1907-ben levált Rákoskeresztúrról és önálló település lett. 1930-ban 3112 lakója volt. Az iparosok száma meghaladta a 100-at. A Ferihegyi út két oldalán fekvő település utcái közül - a Pesti úttól nézve - balra esők páratlan, a jobbra esők páros római számokkal vannak "elnevezve". A település a környék legjobban közművesített része volt, csaknem mindenhol csatornázva.
A kerületrész kis mérete ellenére ellenére rendelkezik katolikus, protestáns és református templommal is. Általános iskolája a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fenállásának 100. évfordulóját.
Az egykori községházában (a IX. utca 3 szám alatt) 'Maros' néven előbb hotel, később mozi működött, melyet az 1990-es évek kezdetén bezártak. Azóta is üresen áll, hasznosításával, esetleges újramegnyitásával napjainkban kezdtek el foglalkozni. A mozit jelző neonreklám mind a mai napig megvan a IX. utca és a Ferihegyi út sarkán.
Központjában (Hősök tere) kellemes, szellős park található benne teniszpályákkal, körben üzletekkel és családi házakkal szegélyezve.
Rákosligetet 1950. január 1-vel - számos fővároskörnyéki településsel együtt - Budapesthez csatolták.
Fekvése
Bár közigazgatásilag kezdetben Rákoskeresztúrhoz tartozott, azzal területi egységet a köztük futó Rákos patak miatt sosem alkotott. Északi, keleti és nyugati irányban Rákoscsaba-Újteleppel és Régiakadémiateleppel épült össze, ennek ellenére őrzi nyugodt, kellemes külvárosi-kisvárosi jellegét. Mindhárom kerületrész kizárólag kertes családi házakból áll.
Megközelítése
Gépjárművel
Rákoskeresztúr felől a Ferihegyi úton, a belváros felől Kerepesi út-Bökényföldi út-Cinkotai út- majd Liget sor vagy Gyöngytyúk utca útvonalon érhető el. A Cinkotai út a Jászberényi (később Pesti) útról (31-es főút) is elérhető.
Busszal
Az Örs Vezér Teréről közvetlen járat indul Rákoscsaba-Újtelepre, mely elhalad Régiakadémiatelep mellett, illetve keresztül megy Rákosliget központján, 76-os jelzéssel, valamint hétköznap reggel (8 óráig) illetve kora délutántól (13 órától) ugyanezen útvonalon 176-os jelzéssel gyors busz is közlekedik. A forgalomtól függően 30-40 perc, gyors busszal 20-30 perc az út.
Vasúttal
A Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló, Gödöllőre, vagy Hatvanba tartó személyvonattal kényelmes 20 perces utazással érhető el.
Főbb utak
* Ferihegyi út
* Gyöngytyúk utca
* Liget sor
Kultúra
* Gózon Gyula Kamaraszínház
* Csekovszky Árpád Művelődési Ház
Híres ligetiek
* Gózon Gyula színművész
* Gregor József operaénekes (1940 - 2006)
* Mányoky Endre újságíró
* Nyíri Kristóf filozófus
* Radnai Gyula fizikus
* Ragályi Elemér operatőr
* S. Nagy István dalszövegíró
* Szandai Sándor Munkácsy-díjas magyar szobrász
Itt lehet megnézni bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosliget
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
